Média megjelenéseink

„Egy báb annyi mindent tud, amit egy színész nem” – interjú Tárnok Maricával (7 óra 7)

Cipőmese (Marica Bábszínháza) – Proics Lilla kritika

Stanna & Panna (YouTube)

Tárnok Marica
színész, bábszínész, rendező

20 éves korom óta dolgozom kőszínházi és független társulatokkal. A Független Színpadtól a Tatabányai Jászai Mari Színházon, Bárkán, Gergye Krisztián Társulatán, Bethlen Téri Színházon át a Budapest Bábszínházig sok helyen megfordultam és kipróbáltam magam.

A nagy szerelem azonban a báb lett.

Csodálatos felfedezés, mindig új kaland és rácsodálkozás ez a különleges színházi műfaj. A különböző műfaji kalandozásaim (kortárs tánc, múzeumi installációk, programok) kiterjesztették számomra a báb és a világ egymáshoz való viszonyát, szélesítették művészi eszköztáramat, kommunikációs lehetőségeimet. Tudom, hogy a gyerekek fejlesztésétől, terápiájától az oktatásig illetve a szórakoztatásig milyen sokszínű és hasznos műfaj. Azonban azt is látom, érzem, hogy a színház valódi élményét, a közösségi érzést és az átélést nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is működteti, ezért tudatosan szólítjuk meg a őket előadásainkon, mert játszani jó. Sőt, kell!

Hiszem, hogy nincs más dolgunk, mint élni segíteni az embereket.

Sz. Nagy Mária kolléganőmmel 2011-ben alapítottuk meg Marica Bábszínházát. Kezdetben a Bethlen Téri Színház adott nekünk otthont, majd a Holnemvolt Parkban két évig működött az önálló bábszínházunk. Ez évtől a Rámpa – kulturális akadálymentesítő tér lesz állandó otthonunk, de régi két játszóhelyünkön is folyamatosan lesznek programjaink: A Bethlen Téri Színházban kamaraprodukciókkal, bábelőadásokkal és a vasárnapi családi bábszínházzal, a K11 kulturális központban szombati bábos programokkal, kézműves sarokkal várjuk az érdeklődőket.

 

Sz. Nagy Mari
színész, bábszínész, tervező, pedagógus

Önélet-rajz

Sz. Nagy Mari vagyok, bábszínész.

Néha tervező, néha készítő, hangosító, világosító,

alkotó, színházcsináló.Végeztem pedagógiai főiskolát,

voltam rajzfilmes, zenész, hostess, szakács,

és még néhány, ami kell a tapasztaláshoz. Aztán színész lettem.

Játszom kőszínházban, társulatban, az utcán és tanteremben. Gyerekeknek, felnőtteknek, sérülteknek, épeknek – a közönségnek.

Szeretek bármi is lenni, mert segít. Nekem, annak, aki nézi, annak, akit bevonz, akit el tudok vinni magammal hetedhét országon (világon) is túlra…

S amikor bejártuk az Óperenciát, az előadás vége mindig egy: leülök és visszagondolok.

Mert annyit érek, amennyi voltam. Akkor és ott.

 

Kucska Zsuzsa
Gyermekkönyvtáros

Több évtizeden át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársaként dolgoztam. Vezettem Óvodás Klubot, Játszóházi foglalkozásokat, nyári bejáró táborokat. Szívügyem volt a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás, az esélyegyenlőség biztosítása.

Szeretek gyerekekkel, fiatalokkal lenni, mindig tanulhatok valami újat. Fontosnak tartom az irodalmi értékek átadását, a fantázia, a kreativitás megjelenésének elősegítését.