Rólunk
Tárnok Marica
színész, bábszínész, rendező
20 éves korom óta dolgozom kőszínházi és független társulatokkal. A Független Színpadtól a Tatabányai Jászai Mari Színházon, Bárkán, Gergye Krisztián Társulatán, Bethlen Téri Színházon át a Budapest Bábszínházig sok helyen megfordultam és kipróbáltam magam.
A nagy szerelem azonban a báb lett.
Csodálatos felfedezés, mindig új kaland és rácsodálkozás ez a különleges színházi műfaj. A különböző műfaji kalandozásaim (kortárs tánc, múzeumi installációk, programok) kiterjesztették számomra a báb és a világ egymáshoz való viszonyát, szélesítették művészi eszköztáramat, kommunikációs lehetőségeimet. Tudom, hogy a gyerekek fejlesztésétől, terápiájától az oktatásig illetve a szórakoztatásig milyen sokszínű és hasznos műfaj. Azonban azt is látom, érzem, hogy a színház valódi élményét, a közösségi érzést és az átélést nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is működteti, ezért tudatosan szólítjuk meg a őket előadásainkon, mert játszani jó. Sőt, kell!
Hiszem, hogy nincs más dolgunk, mint élni segíteni az embereket.
Sz. Nagy Mária kolléganőmmel 2011-ben alapítottuk meg Marica Bábszínházát. Kezdetben a Bethlen Téri Színház adott nekünk otthont, majd a Holnemvolt Parkban két évig működött az önálló bábszínházunk. Ez évtől a Rámpa – kulturális akadálymentesítő tér lesz állandó otthonunk, de régi két játszóhelyünkön is folyamatosan lesznek programjaink: A Bethlen Téri Színházban kamaraprodukciókkal, bábelőadásokkal és a vasárnapi családi bábszínházzal, a K11 kulturális központban szombati bábos programokkal, kézműves sarokkal várjuk az érdeklődőket.
Sz. Nagy Mari
színész, bábszínész, tervező, homokrajzos
Önélet-rajz
Sz. Nagy Mari vagyok, bábszínész.
Néha tervező, néha készítő, hangosító, világosító, alkotó, színházcsináló.
Végeztem pedagógiai főiskolát, voltam rajzfilmes, zenész, hostess, szakács, és még néhány, ami kell a tapasztaláshoz. Aztán színész lettem.
Játszom kőszínházban, társulatban, az utcán és tanteremben. Gyerekeknek, felnőtteknek, sérülteknek, épeknek – a közönségnek.
Szeretek bármi is lenni, mert segít. Nekem, annak, aki nézi, annak, akit bevonz, akit el tudok vinni magammal hetedhét országon (világon) is túlra…
Kucska Zsuzsa
gyermekkönyvtáros
Több évtizeden át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársaként dolgoztam. Vezettem Óvodás Klubot, Játszóházi foglalkozásokat, nyári bejáró táborokat. Szívügyem volt a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás, az esélyegyenlőség biztosítása.
Szeretek gyerekekkel, fiatalokkal lenni, mindig tanulhatok valami újat. Fontosnak tartom az irodalmi értékek átadását, a fantázia, a kreativitás megjelenésének elősegítését.
László Lilla
zenész
Klasszikus zenészként végeztem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, de érdeklődésem már a Főiskola évei alatt is az improvizáció, az együtt-zenélés, a közös figyelem és alkotás irányába fordult. A keleti kultúrák zenei hagyománya és világa volt még az, ami mélyen és elevenen érintett – az indiai, jávai és perzsa zenekultúrát tanulmányoztam. Ki Oeamartopo jávai zenemestertől közép-jávai gamelán zenét tanultam, 10 éven át tagja voltam a Magyarországon működő Topong Bang és Surya Kencana zenekaroknak, és ekkor találkoztam a jávai árnybábjáték varázslatos világával is. Gamelán zenekarunkkal rendszeresen játszottunk árnybábjáték előadásokhoz, itt érintett meg a színházi közeg, és a színházi kísérőzene műfaja. Hangszereim a különféle furulyák a világ számos tájáról, a szaxofon és a trombita. Amit keresek: az intenzív figyelmi állapot és teljes jelenlét megvalósulása a közös zenélés, közös alkotás folyamatában – amely az öröm és az emberi szabadság irányába tart. Ezt igyekeztem követni a zenekarokban, melyekben játszottam az idők során ( Ámon Re, Kampec Dolores, Laokoon Csoport, Dav, Layanda, Puli) és a színházi munkáim során is. ( Hólyagcirkusz társulat, Kompánia Színházi Társulat, Dús Polett árnybábjáték produkciók, Artus színház – Kérész sorozata, Marica Bábszínháza) 2019 óta dolgozhatok zenészként, és kelthetek zörejeket, hangokat és dallamokat a Marica Bábszínház darabjaiban.
